„klímacímkézés” lesz kötelező a ruházatnál

A textilgyártás jelenleg körülbelül 1,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket termel évente, ami több, mint a nemzetközi járatok és a hajózás együttvéve.

 Ezen textíliák több mint 60%-át a ruhaiparban használják fel, és a ruhagyártás nagy része Kínában és Indiában történik.Kína a világ legnagyobb textil- és ruházati termékek gyártója és exportőreként a világ rendkívül magas termelési kapacitásának egyharmadát és a globális export negyedét adja.A ruhagyártás egykor Kína címkéje lett a világ ipari színterén. A ruhaipar összesített szénlábnyoma azonban nem olyan jó.Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint a divatipar a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül 2–8%-áért felelős, és jelentős környezetszennyezési problémát is jelent.A fenntartható divatra való áttérés elkerülhetetlen tendenciává vált a klímaválság idején.

A ruhamosásból származó szennyvíz pedig évente félmillió tonna mikroszálat juttat az óceánba – ez 50 milliárd műanyag palacknak ​​felel meg.Ezen szálak nagy része poliészter, amely a ruházat körülbelül 60%-ában megtalálható, és ezeket a műanyag részecskéket a természet nem bomlik le. Negatív hatással van a víz ökoszisztémájára, lassú halált okoz a tengeri élőlényeknek, sőt ízletes étel lesz az emberek asztalán a tenger gyümölcseivel, ami gyakorlatilag veszélyezteti az emberi egészséget.

Sőt, a ma már pamutból, poliészterből és vegyi szálakból készült régi ruhák válogatás nélküli kiselejtezése számos környezeti problémát, például talajszennyezést is okozhat. A kutatások azt mutatják, hogy a pamut és a kender mellett a pamut és a kender is lebomlhat és felszívódhat a természetes környezet, a vegyi szálak, a poliészter és más összetevők nem könnyen lebomlanak természetes állapotban, és a poliészterszál-alapanyagoknak is akár 200 évre van szükségük ahhoz, hogy elásás után természetes módon lebomlanak.

 A ruhanemű szén-dioxid-kibocsátásának 80%-a a tisztítási és szárítási folyamat során szabadul fel.Különösen most, hogy sok háztartás használ szárítógépet, a ruhaszárítási folyamat szén-dioxid-kibocsátása nőni kezd. Használjon szobahőmérsékletű vizet a meleg víz helyett.Mosás után akassza fel a ruhakötélre, hogy természetesen száradjon, ne a szárítógépben.Ezzel 80%-kal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. 

Egyes környezetbarát országokban, például az Egyesült Államokban „karboncímkék” jelentek meg a ruhákon, sőt minden ruhadarabhoz egy „személyi igazolvány” is jár, amely nyomon követheti a ruha teljes életciklusát, és segít csökkenteni a hulladékot.Franciaország jövőre tervezi bevezetni a „klímacímkézést”, amely megköveteli, hogy minden eladott ruhadarabon szerepeljen „az éghajlatra gyakorolt ​​hatását részletező címkén”.Az EU többi része 2026-ra várhatóan követni fogja a példát.